Bencés fogadalommegújító szentmise a Szent István Házban

,,Fogadj el engem Istenem, szent igéd szerint, hogy Neked éljek,…”
Ezen szentírási részlet 2024. január 13-án délután hangzott el egy ünnepi szentmise keretében.

Balatonkeresztúron a Szent István Ház közösségi terme várta az atyákat és az oblátusközösség tagjait fogadalommegújításra. A közösségi házhoz 14:00 órára érkezett Nagykanizsáról a Szentháromság dékániához és Keszthelyről a Szentlélek dékániához tartozó obláta és oblátus testvér. Borián Elréd atya Pannonhalmáról érkezett. Térben távol élünk egymástól. Havonta vagy ritkábban látjuk egymást, de évente egyszer fontos ez a találkozás. Megújítjuk a fogadalmunkat. Mit jelent ez? Ki több, ki kevesebb éve fogadalmat tett Pannonhalmán az apátságban, mely felajánlott életet jelent, ígéretet és elköteleződést. Kifejezetten Istennek és Isten szolgálatának szentelt életet a világban. A bencés szerzetesrend közösségéhez tartozva, de a világban élve törekszünk Nursiai Szent Benedek regulája szellemében élni. A bencés szerzetesrend egy monasztikus szerzetesség, ahol az egyén lemond a saját igényeiről, anyagi javairól és önmagát teljesen a szellemi, spirituális életnek, vallási elmélkedésnek szenteli.

Ora et labora. Imádkozzál és dolgozzál. Ez az a mondat, melyet sokan ismernek. Gyertyaszentelő Nagyboldogasszony ünnepéhez közeledve összegyűltünk ismét.

Erős ez a lelki kötelék. Minden irányban.

A nyakamban hordott érem egyik oldalán a kereszt függőleges szára Isten és köztem, ember között lévő, vízszintes szára oblátus testvéreim és köztem lévő szeretetkapcsolatot jelképezi számomra. Az érem másik oldalán Szent Benedek atyánk látható, Isten rajta keresztül juttatja eszembe nap mint nap: Ki vagyok én? Mindig nagyon megható az égő gyertyát tartva a fogadalom szövegét együtt mondva ezen gondolkodni.

A Pannonhalmi Főmonostorból érkezett Elréd atya oblátusrektorként felügyeli, irányítja a közösség lelki és szellemi életét. A szentmise után körben ülve az Ő vezetésével mondtuk el együtt a Zsolozsmát és elmélkedtünk Baán Izsák OSB, Bakonybélben élő szerzetes írásáról. Mely szerint: ,,hogy van egy olyan hely, egy olyan tágas, csendhez szokott szív, amibe el lehet rejtőzni, amiben lehet Isten életével töltekezni, ahová – a költő, Kányádi szavaival – ,,akármikor jössz, itthon van az Isten.” Egy ilyen helyről érkezett hozzánk Balatonkeresztúrra Elréd atya.

Hálás szívvel köszönjük Kiss Zsolt atyának, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a ,,földrajzilag mindenkinek könnyen megközelíthető helyen” a helyszínt és szolgálatával megtisztelt bennünket. Ajándékot is kaptunk a jó Istentől Göndics János atya személyében, aki énekével erősítette, szolgálta közösségünket. Szülei ,,fontos tartozékaként” gyakran van közöttünk és lesz ilyenkor bencés lelkületű. Akárcsak Miklós, aki szintén gyakran ellátogat a bencésekhez régi évfolyamtársakhoz, új barátokhoz, oda, ahol ,,itthon van az Isten”. Gondoskodott a rendről, a tisztaságról, hogy méltóképpen tudjunk ünnepelni. Szintén köszönet a helyben élő Fabiola és Laura testvéreinknek, akik ,,otthon vannak” a közösségi házban. Külön hálával gondolok a közösségben lévő vezetőinknek, Rita testvérnek és Thekla testvérnek, akik külön-külön a dékániákhoz tartozókat vezetik. Ők a dékánok, akik megszervezik, elintézik, elhozzák ,,megsütik” mindazt, amire szükségünk van.

Nekünk csak örülnünk kell, ünnepelni és újra elköteleződni…

A fogadalmi szöveg második része, mely a hétköznapok során nagyon sok megerősítést ad számunkra:

,,és ne szégyeníts meg engem, mert Tebenned bíztam Uram!”

(Zsolt 118,116)

A fogadalommegújító együttlétünket egy szeretetvendégséggel zártuk.

,,Testvérek, törekedjetek rá, hogy hivatásotokat tetteitekkel megpecsételjétek, mert ha ezt megteszitek, nem botoltok el soha.”

(2Pét 1,10)

Balatonkeresztúr, 2024. január 13.

Suszterné Tóth Rita Kamilla testvér

A képre kattintva további képek láthatók