Jn 20, 22-23 Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.

Egy 30-as éveiben járó férfi mögött bezárultak a börtön kapui és végre újra szabad lett. Minden vágya az volt, hogy hazatérhessen, de tudta, hogy a fiatalkori bűnei miatt sokat szenvedtek a szerettei, akiket nagyon megbántott. Szabadulása előtt levelet írt nekik, amiben újra bocsánatot kért, őszintén megbánva a tetteit. Megírta, hogy egy hét múlva szabadul és nagyon szeretné újra látni őket. Azt kérte tőlük, hogy ha megbocsátanak neki, kössenek a házuk előtti diófára egy fehér szalagot, és ez lesz a jel, hogy hazavárják. Amikor felszállt a buszra egy fiatal lány mellett talált helyet magának, akivel beszélgetni kezdtek arról, hogy ki hova utazik. A fiú elmesélte a lánynak a saját történetét és azt, hogy nagyon fél attól, hogy nem lesz a fán fehér szalag. Amikor beértek a faluba, a fiú annyira izgatott lett, nem is mert odanézni, a lány pedig fürkésző tekintettel kereste a fát. Egyszercsak felkiáltott: Nézd csak, nem az a ti házatok, ami előtt egy nagy fa van telis-tele fehér szalagokkal? A férfi azt suttogta: De igen.