Egy plébános egyik húsvét vasárnap a zsúfolásig teli templomban, ahogy a szószékre felment prédikálni, letett a szószék párkányára egy régi, rozoga, rozsdás kalitkát. Mindenki meglepődve, ugyanakkor kíváncsian várta, mi fog ebből kisülni. A plébános pedig elkezdte a beszédet: Tegnap, amikor végigmentem a város főutcáján, egy fiatal gyerek a kezében lóbálta ezt a kalitkát. A kalitka alján 3 kis madárka lapult félelemtől reszketve. Megállítottam a kisfiút és megkérdeztem: mit viszel magaddal? Ő így válaszolt: csak ezt a 3 vacak kis madarat. Aztán mit akarsz tenni velük? Hazaviszem őket és szórakozom velük. Feldühítem őket, kitépkedem a tollaikat, majd egymásnak uszítom őket. Élvezni fogom! De előbb-utóbb beleunsz majd, mondtam neki, utána mihez kezdesz velük? Ó, mondta a gyerek, van egy macskám otthon, szereti a madárhúst. Ha már nem szórakoztatnak, megetetem vele a madarakat. Hallgattam egy kicsit, aztán megszólaltam: Fiam, mennyit kérsz értük? Nem kellenek ezek magának atya, mondta gyerek, ezek egyszerű madarak, nem is szépek és még énekelni se tudnak. No, mennyit akarsz értük, kérdeztem újból. A gyerek mondott egy összeget. Belenyúltam a zsebembe és szó nélkül odaadtam neki. Ő eltette, a kalitkát nekem adta és egy pillanat alatt eltűnt. Én a kalitkával egy parkba mentem, aztán szabadon engedtem a madarakat.

Hogy mi köze ennek a Húsvétunkhoz, kérdezte az atya. Mondok egy történetet: egy nap a sátán és Jézus közt érdekes párbeszéd folyt. A sátán épp az Édenkertből jött és büszkén dicsekedett: Az egész emberiséget a kezeim közé kaparintottam. Csapdát állítottam olyan csalétekkel, aminek nem tudnak ellenállni. Mind az enyémek. Mit fogsz velük csinálni? – kérdezte Jézus. Szórakozok majd velük. Megtanítom nekik, hogyan házasodjanak, és hogyan váljanak el egymástól, feldühítem őket, megtanítom őket egymás gyűlöletére, hogy hogyan kínozzák egymást. Megmutatom nekik, hogy tudnak fegyverekkel egyre hatékonyabban egymás életére törni. Az élet igazi örömei helyett csupán pillanatnyi örömöket mutatok nekik, amitől nem lesznek boldogok, amitől üres lesz az életük. Nagyon fogom élvezni. És mit teszel velük, amikor már meguntad a játékot? – kérdezte Jézus. Végleg elpusztítom őket, mondta az ördög. Mennyit kérsz értük? – kérdezte Jézus. Nem kellenek azok neked, válaszolta a sátán, nem jók semmire. Megveszed őket, de ők gyűlölni fognak majd. Leköpnek, megaláznak, majd megölnek, meglátod. Mennyit kérsz? – kérdezte újra, kissé határozottabban Jézus. A sátán gúnyosan végignézett Jézuson majd félvállról odavetette: a véredet, a könnyeidet, a magányodat, az egész életedet! Megegyeztünk – mondta Jézus, aztán kifizette az árat…

Ezután a plébános szó nélkül lejött a szószékről, a kalitkát hátrahagyva…